› Főoldal

› Társaságunról
› Tagok
› Kapcsolat
› Hírek
› Dokumentumok
› Fotógaléria

› Vadászidény
› Árjegyzék

› Naptár
› Holdnaptár


















Társaságunkról




A Törteli Rákóczi Ferenc Vadásztársaság köszönti az olvasót.


Néhány mondatban szeretnénk tájékozatni a honlapunkra látogató kedves érdeklődőt a vadásztársaságunk földrajzi elhelyezkedéséről, területéről, történetéről, vadgazdálkodásról.

A vadásztársaság terültén jelentős folyó- vagy állóvíz nem található. Törtel a Tisza vízgyűjtő területének része. Legjelentősebb élővize a kelet-nyugati irányban haladó Gerje. A déli részén a Nyilas-ér folyik, s a Kőrös-érrel egyesül. Északon Abony felé a Perje csatorna érinti. Számos mélyedés teszi változatossá a térszint, több vízállás keletkezett. A határnevek is erre utalnak: Nádas, Kákás, Vízjárás, Fehértó, Kákás-tó, Bozód-tó. A Ludasi részen található az Árbóz-tó, amely átnyúlik a kőrösi határba. Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Az árvizekre csak kora nyáron számíthatunk. A kistájnak nyolc kis természetes tava van 27 ha felületen. Négy kistározó is van, melyeknek felszíne 29 ha. Ezek aszályos időjárás viszonyok között nem tartják meg a vizet, kiszáradnak, ami a későnyári és kora őszi időszakban főleg az apróvad állomány szempontjából nagyon kedvezőtlen élőhelyi körülményeket teremt. A talajvíz 2-4 m mélyen érhető el. Mennyisége nem jelentős. A vadászterület a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik.

Vadásztársaságunk jelenlegi területe:

Összes terület:5 273ha.
Ebből:  
     - szántó:2 563ha.
     - rét:93ha.
     - legelő:1 116ha.
     - erdő:861ha.
     - nádas:2ha.
     - tó:1ha.

Vadgazdálkodásra alkalmas terület:4 636ha.
Vadgazdálkodásra alkalmatlan terület:637ha.

Vadásztársaságunk az 1950-es években alakult. Törtel község területén azonban már a korábban, a második világháború - de azt megelőzően is - előtt folytattak vadászati tevékenységet. Törtel területén gazdálkodó birtokosok – Beretvás, Farkas, és mások – folytattak vadászati tevékenységet. Visszaemlékezésekből ismerjük, hogy fentieken túl a község jobb módú iparosai vadászterületeket béreltek a falu és Nagyköröshöz tartozó földterületeken.

Vadásztársaságunk korai időszakában élőnyúl, valamint lőtt apróvad értékesítéséből tartotta fenn magát. Ebben az időszakban lőtt fácánt és nyulat értékesített Budapesti vadkereskedőknek. Ezek közül megemlíthető egy Varjú nevezetű vadkereskedő, aki éveken keresztül vásárolta fel a lőtt vadat vadásztársaságunktól. Markáns változás az 1970-es évek végére az 1980-as évek elejére tehető. Ebben az időszakban került a vadásztársaság olyan intőző bizottság irányítása alá, amely a vadgazdálkodás és a közösségi élet területén is jelentős változásokat hozott. Ebben az időszakban társaságunk taglétszáma 40 és 44 fő között mozgott, a vadászterület nagysága pedig 6.500 hektár volt. Jellemzően őz, mezei nyúl és fácán élt és ma is él a területünkön. Az eredményes vadgazdálkodás következtében minőségi változás következett be az őz állomány és mennyiségi a mezei nyúl valamint a fácán állományban. Erre az időszakra tehető, amikor megjelentek társaságunknál a külföldi bérvadászok. Elsősorban Német állampolgárok vadásztak őzre, míg mezei nyúlra és fácánra Olaszországból érkeztek bérvadászok. Ezek a vadászok azután hosszú éveken keresztül visszajártak társaságunkhoz, elsősorban azért mert szakszerű - minden a vendégek kívánságát a törvényes keretek között kielégítő - vadászatok kerültek megrendezésre majd végrehajtásra. Erre az időszakra tehető, hogy őzbak és apróvad bérvadászatból jelentős bevételei keletkeztek társaságuknak. Területünkön a szakszerű őzselejtezés, valamint az apróvadtenyésztés következtében éveken keresztül jó minőségű trófeák és nagyszámú apróvad került terítékre.

Az 1996-os új vadászati törvény azonban negatív következményekkel járt vadásztársaságunk vadgazdálkodására. Elvesztettünk területünk azon részeit ahol korábban fácánkibocsájtást végeztünk. Ezeken a területeken voltak a szélkerekes kútjaink amelyek a vizet biztosították a nyári aszályos időszakban. Ezek a területek megfelelő búvóhelyeket is biztosítottak a fácánok számára.

A megmaradt területen már nincs a korábbiakhoz hasonló kibocsájtásra alkalmas terület, csak nagy veszteséggel lehetne megoldani a korábbi gyakorlat szerinti 8 hetes fácán kihelyezést.

A 1970-es évek második felében vásárolt társaságunk egy tanyát, amit vadászháznak „neveztünk” ki. Ezt a bérvadásztatásból befolyt bevételekből - nagy belső viták után - továbbfejlesztettünk. Az idő igazolta döntésünk helyességét. A ma is meglévő, jelentős ingatlan és egyéb vagyont a jelenlegi körülmények között már nem tudnánk létrehozni.



Dr. Ricza Ferenc



 
Felhasználónév:
Jelszó:

Névnapok:

Ma: Kelemen
Ma: Klementína
11.24: Emma
11.25: Katalin
11.26: Virág
11.27: Virgil
11.28: Stefánia
Megtekintett oldalak:

» Társaságunról